Debian GNU/Linux Telepítési Útmutató Copyright © 2004, 2005, 2006, 2007 a Debian Telepítő csapat E kézikönyv szabad szoftver; terjesztheted és/vagy módosíthatod a GNU General Public License szerint. Ez a licenc itt található: F. függelék - GNU General Public License - GNU Általános Közösségi Licenc. Kivonat E dokumentum tartalmazza a telepítő leírást a Debian GNU/Linux 4.0 rendszerhez (kódnév: "etch") Alpha ("alpha") architektúrára. További leírásokra is mutat és szól egy új Debian telepítés leghasznosabb beállítási lehetőségeiről is. Megjegyzés Bár a jelen, alpha architektúrához készült útmutató elég naprakész, a kézikönyv egyes módosításait és részeinek átszervezését tervezzük a most következő etch kiadás hivatalos megjelenése után. E kézikönyv legújabb változata mindig a debian-installer honlapon van. Itt további fordítások is vannak. E fordítás korai, reményeink szerint kevés tartalmi hibával bír. A fordítást koordinálta: SZERVÁC Attila (sas @ wagner.d.o). A fordítást karbantartja: Magyar Debian Alapítvány - 2006. december 31. napjától. Külön köszönet: Nagy Zoltán - nagy.zoltan@szabadember - ARM fordítás. ━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━ Tartalom A Debian GNU/Linux 4.0 telepítése alpha-felépítésű gépre 1. Üdvözlet a Debianban 1.1. Mi a Debian? 1.2. Mi a GNU/Linux? 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? 1.4. A Debian beszerzése 1.5. E dokumentum legújabb változata 1.6. E dokumentum felépítése 1.7. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről 2. Rendszerkövetelmények 2.1. Támogatott hardver 2.1.1. Támogatott architektúrák 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás 2.1.3. Grafikus kártya támogatás 2.1.4. Többszörös processzorok 2.2. Telepítő média 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM 2.2.2. Merevlemez 2.2.3. Hálózat 2.2.4. Un*x vagy GNU rendszer 2.2.5. Támogatott tárolók 2.3. Perifériák és más hardverek 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése 2.5. Memória és lemezterület szükséglet 2.6. Hálózati csatoló hardverek 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók 3. A Debian GNU/Linux telepítése előtt 3.1. A telepítő folyamat áttekintése 3.2. Mentsd el létező adataid! 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.2. Hardver-adatok forrásai 3.3.3. Hardver kompatibilitás 3.3.4. Hálózati beállítások 3.4. Szükséges hardverkövetelmények 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása 3.5.1. Partíciók Tru64 Unixban 3.5.2. Particionálás Windows NT-ben 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás 4. A rendszer telepítő média elérése 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről 4.2.1. A telepítő képek fellelése 4.3. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz 4.3.1. BOOTP kiszolgáló beállítása 4.3.2. Egy DHCP kiszolgáló beállítása 4.3.3. TFTP kiszolgáló bekapcsolása 4.3.4. TFTP képek helyükre tétele 4.4. Automata telepítés 4.4.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával 5. A telepítő rendszer indítása 5.1. A telepítő indítása Alpha architektúrán 5.1.1. Alpha Console Firmware 5.1.2. Indítás TFTP segítségével 5.1.3. Indítás CD-ROM lemezről az SRM konzollal 5.2. Indító paraméterek 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek 5.3. Hibák elhárítása a telepítő folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság 5.3.2. Indító beállítás 5.3.3. A kernel indító üzenetek értelmezése 5.3.4. Telepítő gondok jelentése 5.3.5. Telepítő jelentések küldése 6. A Debian Telepítő használata 6.1. Hogyan működik a telepítő 6.2. Összetevők bemutatása 6.3. Az egyes összetevők használata 6.3.1. A Debian Telepítő és a hardver konfiguráció beállítása 6.3.2. Particionálás és csatolási pont választás 6.3.3. A rendszer beállítása 6.3.4. Az alaprendszer telepítése 6.3.5. További szoftverek telepítése 6.3.6. A rendszer indíthatóvá tétele 6.3.7. A telepítés befejezése 6.3.8. Egyebek 7. Az új Debian rendszer indítása 7.1. Az igazság pillanata 7.2. Titkosított kötetek csatolása 7.2.1. dm-crypt 7.2.2. loop-AES 7.2.3. Hibák orvoslása 7.3. Bejelentkezés 8. A következő lépések. Milyen lehetőségekkel élhetünk? 8.1. A rendszer leállítása 8.2. Ha új vagy a Unixban 8.3. Hangolódj a Debian rendszerre 8.3.1. A Debian csomagkezelő rendszer 8.3.2. Alkalmazás verzió kezelés 8.3.3. Cron feladatok kezelése 8.4. További olvasnivalók és információk 8.5. Az email beállítása 8.5.1. Alap email beállítás 8.5.2. Email küldése kifelé 8.5.3. Exim4 MTA beállítása 8.6. Új rendszermag (kernel) fordítása 8.6.1. Kernel-képek kezelése 8.7. Egy sérült rendszer helyreállítása A. Telepítő Hogyan A.1. Elöljáróban A.2. A telepítő indítása A.2.1. CD-ROM A.2.2. Indítás hálózatról A.2.3. Indítás merevlemezről A.3. Telepítés A.4. Küldj nekünk telepítési beszámolót A.5. És végül... B. Automata telepítés előírással B.1. Bemutatás B.1.1. Előíró módok B.1.2. Korlátok B.2. Előírás használata B.2.1. Az elő-beállító fájl betöltése B.2.2. Indító paraméterek használata kérdések előírt válaszára B.2.3. Automata mód B.2.4. Az előírásnál használható álnevek B.2.5. Egy DHCP kiszolgáló használata elő-beállító fájlok megadására B.3. Elő-beállító fájl létrehozása B.4. Az elő-beállító fájl tartalma B.4.1. Honosítás B.4.2. Hálózat beállítás B.4.3. Tükör beállítások B.4.4. Particionálás B.4.5. Particionálás RAID használatával B.4.6. Óra és időzóna beállítás B.4.7. Az APT beállítása B.4.8. Fiók beállítások B.4.9. Az Alaprendszer telepítése B.4.10. Boot betöltő telepítés B.4.11. Csomag választás B.4.12. A telepítés első szakaszának vége B.4.13. X beállítás B.4.14. Más csomagok előírása B.5. Haladó lehetőségek B.5.1. Egyéni parancs futtatása telepítéskor B.5.2. Előírás használata alap értékek módosítására B.5.3. Előíró fájlok lánc-betöltése C. Particionálás a Debian számára C.1. A Debian partíciók és méretük eldöntése C.2. A könyvtárfa C.3. Ajánlott partíciós séma C.4. Eszköznevek Linuxban C.5. Debian particionáló programok C.5.1. Particionálás Alpha gépen D. Vegyes tudnivalók D.1. Linux eszközök D.1.1. Az egér beállítása D.2. Feladatokhoz szükséges hely D.3. A Debian GNU/Linux telepítése egy Unix/Linux rendszerből D.3.1. Kezdés D.3.2. A debootstrap telepítése D.3.3. Futtasd a debootstrap programot D.3.4. Az alaprendszer beálíltása D.3.5. Kernel telepítése D.3.6. A boot betöltő beállítása D.3.7. Végső lépések D.4. A Debian GNU/Linux telepítése PPP over Ethernet (PPPoE) használatával E. Karbantartás E.1. E dokumentumról E.2. E dokumentum támogatása E.3. Kiemelt közreműködők E.4. Márkajegy tudnivalók F. GNU General Public License - GNU Általános Közösségi Licenc A táblázatok listája 3.1. Egy telepítéshez szükséges hardver adatok 3.2. Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények A Debian GNU/Linux 4.0 telepítése alpha-felépítésű gépre Örülünk annak, hogy úgy döntöttél, kipróbálod a Debian-t, és biztosak vagyunk benne, hogy a Debian alkotta GNU/Linux terjesztést egyedülállónak fogod találni. A Debian GNU/Linux összehozza a világ legjobb szabad szoftvereit, és egy egységes egészbe fogja őket. Így az eredmény sokkal több, mint az egyes részek összege. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb ember a Debian-t minél előbb telepíteni akarja e kézikönyv elolvasása nélkül, a Debian telepítőt ezért úgy terveztük, hogy ezt lehetővé is teszi. Ezzel együtt, ha nincs időd elolvasni az egész Telepítő Útmutatót most azonnal, akkor ajánljuk, olvasd el a Telepítő Hogyan-t, mely leírja az alap telepítő folyamatot és hivatkozik a kézikönyv haladó témáira vagy az esetleges hibákra. A Telepítő Hogyan itt található: A. függelék - Telepítő Hogyan. Ezzel együtt reméljük, van időd átfutni ezt a kézikönyvet, ez mélyebb tudást nyújt, és ezáltal a telepítés jóval nagyobb sikerélményét adhatja. 1. fejezet - Üdvözlet a Debianban Tartalom 1.1. Mi a Debian? 1.2. Mi a GNU/Linux? 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? 1.4. A Debian beszerzése 1.5. E dokumentum legújabb változata 1.6. E dokumentum felépítése 1.7. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről E fejezet bemutatja a Debian projektet és a Debian GNU/Linux rendszert magát. Ha már ismered a Debian projekt történetét és a Debian GNU/Linux terjesztést, a következő fejezetre ugorhatsz. 1.1. Mi a Debian? A Debian egy önkéntesekből álló szervezet, mely szabad szoftvereket fejleszt és támogatja az FSF (Szabad Szoftver Alapítvány) céljait. A Debian projekt 1993-ban indult, mikor Ian Murdock szoftverfejlesztőket hívott egy teljes és egységes szoftver-terjesztés létrehozására, mely akkor a viszonylag új Linux kernelre épült. Egy pár elkötelezett önkéntesből a Free Software Foundation berkeiből, akik a GNU eszméjét követték évek alatt egy több, mint 1010 Debian Fejlesztő által alkotott szervezet lett. A Debian Fejlesztők különböző tevékenységeket végeznek a Web és FTP karbantartástól a grafikai tervezésen, szoftver licencek jogi elemzésén, dokumentáció írásán át természetesen a szoftvercsomagok karbantartásáig. Eszméink hirdetése és a Debian alapelveiben hívő fejlesztők bevonása érdekében a Debian projekt számos dokumentumot adott ki, mely bemutatja értékeinket és azt, mit jelent Debian Fejlesztőnek lenni: ● A Debian Társadalmi Szerződés a Debian kötelezettségvállalási nyilatkozata a Szabad Szoftver Közösségnek. Bárki, aki kitart a Társadalmi Szerződés elvei mellett karbantartó lehet. Egy karbantartó új szoftvert adhat a Debian rendszerhez -- amely szoftver megfelel a szabad szoftverekre vonatkozó elvárásainknak és a csomag megfelel minőségi szabványainknak. ● A Debian szabad szoftver irányelvek - DFSG a Debian szabad szoftverekre vonatkozó tiszta és rövid nyilatkozata. A DFSG egy rendkívül erős hatású dokumentum a Szabad Szoftver Mozgalomban és alapja a nyílt forrású mozgalom által alkotott Open Source Definition dokumentumnak. ● A Debian vezérelvek kézikönyve a Debian projekt minőségi szabványainak egy átfogó meghatározása. A Debian fejlesztők számos más projektben is részt vesznek; egyesek Debian-specifikusak, mások több vagy minden Linux közösséget érintenek. Pár példa ezekre: ● A Linux Standard Base (LSB) egy az alap GNU/Linux rendszert szabványosító projekt, mely a külső szoftver- és hardverfejlesztők számára könnyebbé teszi a programok és eszközmeghajtók tervezését általában a Linuxra és nem csak egy bizonyos GNU/Linux terjesztésre. ● A Fájlrendszer Hierarchia Szabvány (FHS) célja a Linux fájlrendszer-felépítés szabványosítása. Az FHS megadja a szükséges alapokat a fejlesztők számára, hogy a program tervezésére összpontosíthassanak anélkül, hogy gondolniuk kéne annak módjára, hogy hogyan települ majd a csomag a különböző GNU/Linux terjesztéseken. ● A Debian Jr. egy belső projekt, mely biztosítja, hogy a Debian a legfiatalabb felhasználóinkat is szolgálja. A Debian rendszerről további információkat a Debian GYIK oldalon találsz. 1.2. Mi a GNU/Linux? A GNU/Linux egy operációs rendszer: egy olyan program-készlet, mely biztosítja a számítógéppel való kapcsolattartást és más programok futtatását. Egy operációs rendszer azon alapvető programokból áll, amelyek segítségével a számítógép társalog a felhasználókkal és parancsokat kap tőlük; adatokat olvastat és írat a háttértárolókkal és más eszközökkel; ügyel a memória használatára és más programokat futtat. Egy operációs rendszer legfontosabb része a rendszermag, vagyis kernel. A GNU/Linux rendszerben a Linux a kernel. A rendszer többi része más programokból áll, a legtöbbet a GNU projekt készítette. Mivel a Linux kernel egyedül nem tud egy működő operációs rendszert alkotni, ezért pontatlanság nélkül a "GNU/Linux" néven tudsz hivatkozni ama rendszerekre, melyeket mind sokan csak "Linux"-ként emlegetnek. A GNU/Linux tervezése a Unix operációs rendszer alapján történt. Kezdettől több-feladatos, több-felhasználós rendszer. Ez már eleve jól megkülönbözteti sok ismert operációs rendszertől. Ennek ellenére a GNU/Linux sokkal több mindenről szól, mint képzelnéd. Más operációs rendszerekkel szemben a GNU/Linux felett senkinek nincs tulajdonjoga. Fejlesztése nagyobb részét önkéntesek végzik. Mindannak a fejlesztése, melyből később a GNU/Linux kiteljesedett 1984-ben kezdődött, a Free Software Foundation ekkor kezdte meg egy szabad operációs rendszer fejlesztését, melynek a GNU nevet adta. A GNU Project projekt létrehozott egy átfogó szabad szoftver eszköztárat, mely minden Unix (tm) és hasonló operációs rendszer környezetben használható, például Linux-alapú rendszeren is. Ezek lehetővé teszik a különböző feladatok elvégzését a hétköznapiaktól kezdve (mint például fájlok másolása vagy törlése) a bűvökig (mint például programok írása és fordítása vagy számos dokumentum-formátum kifinomult szerkesztése). Bár nagyon sok csoport és magánszemély támogatja a Linuxot, a legnagyobb támogató a Szabad Szoftver Alapítvány, mely nem csak a legtöbb Linuxban használható eszköz alkotója, de mind a filozófiai alapot és közösséget megteremtette, amely a GNU/Linux létrejöttéhez vezetett. A Linux kernel 1991-ben indult fejlődésnek, mikor Linus Torvalds egy finn egyetemista bejelentette egy a Minix rendszermag helyettesítésére képes kernel egy korai változatát a comp.os.minix Usenet hírcsoportban. Lásd a Linux International Linux History Page lapját. Linus Torvalds és segítői folytatják a jelenlegi pár száz fejlesztő munkájának koordinálását. A linux-kernel listán vitatottak egy jó heti összefoglalója a Kernel Traffic. Továbbiak a linux-kernel listáról a linux-kernel lista FAQ-ban. A GNU és Linux-felhasználók tudnak legjobban válogatni a szoftverek között. Például rengeteg parancssoros héjprogram közül és számos grafikus munkakörnyezet közül válogathatnak. Ez az óriási választék gyakran lenyűgözi más operációs rendszer felhasználóit, akik mindezekre nem is gondoltak volna úgy, mint amelyek tetszés szerint kiválaszthatók. A GNU/Linux kevésbé hajlamos az összeomlásra, jobban kezeli az egyszerre futó programokat és biztonságosabb sok operációs rendszernél. Emiatt a GNU/Linux a legsebesebben terjedő operációs rendszer a kiszolgálók közt. Ma pedig már az otthoni és üzleti felhasználók között is egyre népszerűbb. 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? A Debian elvei és módszerei és a GNU eszközök, illetve a Linux kernel és más fontos szoftverek alkotják a Debian GNU/Linux egyedülálló szoftver terjesztést. Ezt a terjesztést sok szoftver csomag alkotja. E terjesztés egyes csomagjai futtatható programokat, parancsfájlokat, dokumentációt és beállító információkat tartalmaznak, és mindegyikhez tartozik egy karbantartó, aki elsősorban felelős a csomag naprakészen tartásáért, hibajegyek követéséért és a becsomagolt szoftvert alkotó eredeti szerző(k) irányába folytatott párbeszédért. Hatalmas felhasználó táborunk és hibakövető rendszerünk együttműködése biztosítja a hibák gyors feltárását és megszüntetését. A Debian figyelme a részletekre adja egy jóminőségű, stabil és skálázható disztribúció létrehozását. A telepítés számos célra könnyen testreszabható, egy kizárólag tűzfal-célú telepítéstől egy ütőképes munkaasztalig éppúgy, mint a tudományos munkaállomásoktól a felső-kategóriás hálózati kiszolgálókig. A Debian különösen népszerű a haladó felhasználók között kiemelkedő technikai színvonala és a Linux közösség szükségletei és várakozásai iránti mély elkötelezettsége miatt. Mindezeken túlmenően a Debian számos olyan újdonsággal szolgált, melyek ma már általánosak. Például a Debian volt az 1. Linux terjesztés, mely egy szoftverek könnyű telepítését és eltávolítását adó csomagkezelő rendszert használt. Ezt túlszárnyalva szintén az 1. Linux terjesztés volt, amely újratelepítés nélkül frissíthető. A Debian megőrzi vezető szerepét a GNU/Linux rendszerek fejlesztésében. A fejlesztés folyamata mutatja a nyílt fejlesztési modell hatékonyságát -- még az olyan összetett feladatoknál is, mint egy teljes operációs rendszer építése és karbantartása. A Debian és leszármozattai legismertebb kiemelkedő képessége a csomagkezelő rendszere. Ez egy Debian rendszer gazdájának teljes felügyeletet biztosít a rendszerre telepített csomagok felett egyetlen csomag telepítésétől akár az egész operációs rendszer frissítéséig. Adott csomagok frissítése akár vissza is fogható. Akár az egyénileg fordított szoftverek függőség-kezelésére is képes. Rendszered védelmére "trójai" és más rosszindulatú szoftverek ellen a Debian kiszolgálók igazolják, hogy a feltöltött csomagok bejegyzett Debian karbantartóktól származnak. A Debian csomagolók nagy figyelmet szentelnek csomagjaik biztonságának. Ha biztonsági gond adódik egy feltöltött csomaggal, a javítások általában rendkívül gyorsan elérhetővé válnak. A Debian egyszerű frissítési lehetőségeivel a biztonsági frissítések automatikus letöltésre és telepítésre kerülhetnek. A legkiválóbb módszer a Debian GNU/Linux rendszer támogatásához és a fejlesztőkkel való párbeszédre a Debian Projekt által nyújtott levelezőlistákon nyílik (amikor ezt írjuk, több, mint 215 ilyen elérhető). A legkönnyebb mód feliratkozni ezekre a Debian levelezőlista feliratkozó oldal meglátogatásával és az ott található űrlap kitöltésével adódik. 1.4. A Debian beszerzése A Debian GNU/Linux letöltéséről vagy CD lemezek megvásárlásáról lásd a terjesztési weboldalt. A Debian tükrök listája tartalmazza a hivatalos Debian tükrök teljes listáját, így könnyű meglelni a legközelebbit. A Debian a telepítés után könnyen frissíthető. A telepítő folyamat segít beállítani a rendszert, így a telepítés végeztével a frissítés elvégezhető, ha szükséges. 1.5. E dokumentum legújabb változata E dokumentum folyamatosan frissül. Ellenőrizd a Debian 4.0 oldalt a Debian GNU/ Linux 4.0 kiadás legutóbbi adataiért. E telepítő kézikönyv frissített változatai a hivatalos Telepítő Kézikönyv oldalak címen vannak. 1.6. E dokumentum felépítése E dokumentum elsősorban a most kezdő Debian felhasználóknak szól. Megpróbál igazodni egy kezdő lehetséges hozzáértési szintjeihez. Ezzel együtt feltételezzük annak alapvető megértését, hogyan működnek a hardver összetevők a számítógépben. A haladó felhasználók is hasznos adatokat lelnek e dokumentumban, például a legkisebb telepítési méreteket, a Debian telepítő rendszer által támogatott hardvereket és így tovább. Jó, ha ők is megismerik e dokumentumot. Általában e kézikönyv sorban halad, végigvezet a telepítés folyamán indításától a befejezéséig. Itt vannak a Debian GNU/Linux telepítés lépései, és az egyes fejezetek rendre követik ezeket: 1. Ellenőrizzük, hogy a hardver megfelel-e a telepítő rendszer követelményeinek, ez a 2. fejezet - Rendszerkövetelmények. 2. A korábbi rendszer esetleges mentése, szükséges tervezés és hardver összeállítás a Debian telepítése előtt, ez a 3. fejezet - A Debian GNU/ Linux telepítése előtt. Ha több indítható rendszert tervezel, biztosítani kell azt, hogy legyen particionálható hely a merevlemezen a Debian használatához. 3. A következő, 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése során érjük el a különböző telepítési módokhoz szükséges telepítő fájlokat. 4. 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása , ez írja le a telepítő rendszer indítását. E fejezet hibaelhárító eljárásokat is leír, ha gondok vannak e lépéssel. 5. Magát a telepítést a 6. fejezet - A Debian Telepítő használata írja le. Ennek része a nyelv kiválasztása, egyes meghajtó-modulok konfigurálása, a hálózat beállítása, mellyel a hátralévő telepítő fájlok elérhetők egy Debian kiszolgálóról (ha nem teljes CD lemezről telepítünk), a merevlemezek felosztása azaz particionálása és az alaprendszer telepítése, végül különböző feladatok kiválasztása és telepítése. (A Debian rendszer számára szükséges partíciók beállításáról egyes adatok a C. függelék - Particionálás a Debian számára fejezetben vannak.) 6. Az újonnan telepített alaprendszer indítását a 7. fejezet - Az új Debian rendszer indítása írja le. A telepítés megtörténtével érdekes olvasmány lehet a 8. fejezet - A következő lépések. Milyen lehetőségekkel élhetünk?. Ez további hivatkozásokat ad úgy a Debian rendszerről, mint például a Unixról vagy arról, hogyan válts kernelt. Végül e dokumentumról és arról, hogyan segítheted mindent megtalálsz az E. függelék - Karbantartás fejezetben. 1.7. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről Biztos olvastál már licenceket, melyek egyes kereskedelmi szoftverekkel érkeztek -- ezek általában azt mondják, hogy a szoftver csak 1 példányát használhatod 1 gépen. Ennek a rendszernek a licence nem ilyen. Sőt, bátorítunk, hogy telepítsd minden gépre az iskoládban vagy üzleti céljaidra. Adj barátaidnak is a telepítőből és támogasd, hogy ők is telepítsék fel! Akár ezerszámra is másolhatod, sőt akár el is adhatod -- pár szabályt betartva. A rendszer telepítéséhez és használatához fűződő ezen szabadságjogokat közvetlenül a Debian adja Neked, mivel ez egy szabad szoftver alapú rendszer. Ha egy szoftver megfelel a szabad szoftver meghatározásnak, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs szerzői jogi bejegyzés hozzá vagy olyan elvárást, hogy például egy szoftvert tartalmazó CD lemezt ingyen kéne adni. A szabad szoftver részben azt jelenti, hogy az egyes programok licencei nem követelnek pénzt a programok terjesztésének vagy használatának kiváltságáért. A szabad szoftver azt is jelenti, hogy nemcsak hogy bővítheted, kívánalmaidnak megfelelően alkalmazhatod, átalakíthatod a szoftvert, de ennek eredményét tovább is terjesztheted. Megjegyzés A Debian projekt, mely a felhasználókkal gyakorlatias, egyes csomagokat engedékenyen elérhetővé tud tenni, melyek nem felelnek meg a szabad szoftverekkel szemben támasztott szigorú elvárásainknak. E csomagok nem részei a hivatalos terjesztésnek és csak egyes Debian tükrök és 3. fél által készített CD-ROM lemezek contrib és non-free területeiről érhetők el; az archívumok elrendezéséről és tartalmáról lásd a Debian GYIK "A Debian FTP archívumok" részét. Rengeteg program a rendszerben a GNU General Public License nevű licenc alatt áll, melyre sokan sokszor csak "a GPL" néven hivatkoznak. A GPL megköveteli a programok bináris változatainak alapját képező forráskód elérhetővé tételét; ez biztosítja azt, hogy bármely felhasználó módosíthatja a szoftvert. E feltétel miatt a forráskód^[1] az összes ilyen programhoz elérhető a Debian rendszerben. A Debian rendszerben található programok többféle szerzői jogi formával is licenccel bírnak. A telepített csomagok szerzői jogi bejegyzéseit és licenceit a /usr/share/doc/csomag-név/copyright fájlban találod. A további adatokat a licencekről és arról, ahogy a Debian meghatározza, hogy egy szoftver elég szabad-e ahhoz, hogy bekerüljön a fő terjesztésbe, a Debian szabad szoftver irányelvek - DFSG dokumentumban leled. A licencekben található jogi részek közti bejegyzések közül a legfontosabb, hogy e szoftverre nincs szavatosság. A programozók a közösség hasznára készítették. Nincs rá garancia, hogy a szoftver megfelel bizonyos célú felhasználásra. Fontos tényező, hogy mivel a szoftver szabad, módosíthatod azt igényeid szerint -- és magad is élvezed annak hasznát, hogy mások már tovább is fejlesztették a szoftvert ilyen módon. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[1] A Debian forráscsomagok eléréséről, kicsomagolásáról és belőlük binárisok építéséről lásd a Debian GYIK oldalt, a "Debian csomagkezelő rendszer alapjai" részt. 2. fejezet - Rendszerkövetelmények Tartalom 2.1. Támogatott hardver 2.1.1. Támogatott architektúrák 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás 2.1.3. Grafikus kártya támogatás 2.1.4. Többszörös processzorok 2.2. Telepítő média 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM 2.2.2. Merevlemez 2.2.3. Hálózat 2.2.4. Un*x vagy GNU rendszer 2.2.5. Támogatott tárolók 2.3. Perifériák és más hardverek 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése 2.5. Memória és lemezterület szükséglet 2.6. Hálózati csatoló hardverek 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók E fejezet leírja a Debian használatához szükséges hardvert. A GNU és Linux által támogatott hardverekről szóló további információkra utaló hivatkozásokat is ad. 2.1. Támogatott hardver A Debian nem igényel a Linux és a GNU eszköz-készletek által kívántnál több hardvert. Ezért minden gépen, melyen a Linux kernel, a libc, a gcc és a többi fut, és melyre a Debian portolva van, futtatható a Debian. Lásd a Debian portok oldalát a http://www.debian.org/ports/alpha/ címen a jelen Alpha architektúra rendszerekről, melyek teszteltek a Debian rendszerrel. A jelen, Alpha architektúra által támogatott összes különböző hardver konfiguráció leírásának megkísérlése helyett, e fejezet általános adatokat és még részletesebb adatokra való hivatkozásokat ad. 2.1.1. Támogatott architektúrák A Debian 4.0 12 nagy architektúrát támogat és minden architektúra számos változatát, melyeket "kivitelek" (flavors) néven említünk. ┌───────────────────┬────────────────┬─────────────────────────┬──────────────┐ │ Architektúra │ Debian │ Alarchitektúra │ Kivitel │ │ │ megnevezés │ │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │Intel x86-alapú │i386 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │AMD64 & Intel EM64T│amd64 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │DEC Alpha │alpha │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Netwinder és CATS │netwinder │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Intel IOP32x │iop32x │ │ARM és StrongARM │arm ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Intel IXP4xx │ixp4xx │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │RiscPC │rpc │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PA-RISC 1.1 │32 │ │HP PA-RISC │hppa ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PA-RISC 2.0 │64 │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │Intel IA-64 │ia64 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │SGI IP22 (Indy/Indigo 2) │r4k-ip22 │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │SGI IP32 (O2) │r5k-ip32 │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │MIPS (big endian) │mips │Broadcom BCM91250A │sb1-bcm91250a │ │ │ │(SWARM) │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91480B │sb1a-bcm91480b│ │ │ │(BigSur) │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Cobalt │cobalt │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │ │r4k-kn04 │ │ │ │DECstation ├──────────────┤ │MIPS (little │ │ │r3k-kn02 │ │endian) │mipsel ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91250A │sb1-bcm91250a │ │ │ │(SWARM) │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91480B │sb1a-bcm91480b│ │ │ │(BigSur) │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Atari │atari │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Amiga │amiga │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │68k Macintosh │mac │ │Motorola 680x0 │m68k ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │ │bvme6000 │ │ │ │ ├──────────────┤ │ │ │VME │mvme147 │ │ │ │ ├──────────────┤ │ │ │ │mvme16x │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │CHRP │chrp │ │IBM/Motorola │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │PowerPC │powerpc │PowerMac │pmac │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PReP │prep │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │sun4m │sparc32 │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │Sun SPARC │sparc │sun4u │ │ │ │ ├─────────────────────────┤sparc64 │ │ │ │sun4v │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │IPL from VM-reader és │generic │ │IBM S/390 │s390 │DASD │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │IPL szalagról │szalag │ └───────────────────┴────────────────┴─────────────────────────┴──────────────┘ E dokumentum leírja a Debian Alpha architektúrára telepítését. Ha más, Debian által támogatott architektúra érdekel, nézd meg a Debian portok oldalt. 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás A támogatott DEC Alpha gépekkel kapcsolatos adatok a Linux Alpha HOGYAN címen találhatók. E szakasz célja az indító lemezek által támogatott rendszerek leírása. Az Alpha gépek 2 eltérő rendszer-típusra oszlanak, mert számos generációt éltek meg. Ezek az alrendszerek ("al-architektúrák") teljesen eltérő felépítéssel és képességekkel rendelkeznek. Ezért a telepítés, és főleg az indítás rendszerről rendszerre eltér. Az alábbi táblázat adja a Debian telepítő rendszer által támogatott rendszereket. A táblázat e rendszerek kódnevét is mutatja. A telepítés megkezdéséhez tudnod kell majd ezt: ┌──────────────────────────────────────────┬────────────────────────┬─────────┐ │ Hardver típus │ Álnevek │MILO kép │ ├─────────────┬────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 500 5/266.300 │Maverick │alcor │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 500 5/333...500│Bret │alcor │ │ALCOR ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 600/266...300 │Alcor │alcor │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 600/300...433 │XLT │xlt │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │BOOK1 │AlphaBook1 (laptop) │Alphabook1/Burns │book1 │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 200 4/100...166│Mustang │avanti │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 200 4/233 │Mustang+ │avanti │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 205 4/133...333│LX3 │avanti │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 250 4/300 │M3+ │avanti │ │AVANTI ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 255 4/133...333│LX3+ │avanti │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 300 4/266 │Melmac │avanti │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 400 4/166 │Chinet │avanti │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 400 4/233...300│Avanti │avanti │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaPC164 │PC164 │pc164 │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaPC164-LX │LX164 │lx164 │ │EB164 ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaPC164-SX │SX164 │sx164 │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │EB164 │EB164 │eb164 │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaPC64 │Cabriolet │cabriolet│ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │EB64+ │AlphaPCI64 │Cabriolet │cabriolet│ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │EB64+ │EB64+ │eb64p │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │EB66 │EB66 │eb66 │ │EB66 ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │EB66+ │EB66+ │eb66p │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │DEC 2000 Model 300(S) │Jensen │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │JENSEN │DEC 2000 Model 500 │Culzen │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │DECpc 150 │Jensen │N/A │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Personal WorkStation 433a │Miata │miata │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Personal WorkStation 433au │Miata │miata │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Personal WorkStation 466au │Miata │miata │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Personal WorkStation 500a │Miata │miata │ │MIATA ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Personal WorkStation 500au │Miata │miata │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Personal WorkStation 550au │Miata │miata │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Personal WorkStation 600a │Miata │miata │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Personal WorkStation 600au │Miata │miata │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 1000 4/200 │Mikasa │mikasa │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 1000 4/233..266 │Mikasa+ │mikasa │ │MIKASA ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 1000 5/300 │Mikasa-Pinnacle │mikasa │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 1000 5/300 │Mikasa-Primo │mikasa │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │UP1000 │Nautilus │N/A │ │NAUTILUS ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │UP1100 │Galaxy-Train/Nautilus │N/A │ │ │ │Jr. │ │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AXPpci33 │Névtelen │névtelen │ │NÉVTELEN ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │UDB │Multia │névtelen │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 1000A 4/ │Noritake │N/A │ │ │233...266 │ │ │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 1000A 5/300 │Noritake-Pinnacle │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 1000A 5/ │Noritake-Primo │N/A │ │ │333...500 │ │ │ │NORITAKE ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 800 5/333...500 │Corelle │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaStation 600 A │Alcor-Primo │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Digital Server 3300 │Corelle │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Digital Server 3300R │Corelle │N/A │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │PLATFORM 2000│P2K │P2K │p2k │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 1200 5/xxx │Tincup/DaVinci │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 4000 5/xxx │Wrangler/Durango │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │RAWHIDE │AlphaServer 4100 5/xxx │Dodge │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Digital Server 5300 │Tincup/DaVinci │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Digital Server 7300 │Dodge │N/A │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │DeskStation AlphaPC164-UX │Ruffian │ruffian │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │DeskStation RPL164-2 │Ruffian │ruffian │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │DeskStation RPL164-4 │Ruffian │ruffian │ │RUFFIAN ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │DeskStation RPX164-2 │Ruffian │ruffian │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │DeskStation RPX164-4 │Ruffian │ruffian │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │Samsung AlphaPC164-BX │Ruffian │ruffian │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 2000 4/xxx │Demi-Sable │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 2000 5/xxx │Demi-Gamma-Sable │N/A │ │SABLE ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 2100 4/xxx │Sable │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer 2100 5/xxx │Gamma-Sable │N/A │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │TAKARA │21164 PICMG SBC │Takara │takara │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer DS15 │HyperBrick2 │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer DS25 │Granite │N/A │ │TITAN ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer ES45 │Privateer │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │ISMERETLEN │Yukon │N/A │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer DS10 │Webbrick │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer DS10L │Slate │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer DS20 │Catamaran/Goldrush │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer DS20E │Goldrack │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer DS20L │Shark │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer ES40 │Clipper │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │TSUNAMI │DP264 │DP264 │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │SMARTengine 21264 PCI/ISA │Eiger │N/A │ │ │SBC │ │ │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │ISMERETLEN │Warhol │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │ISMERETLEN │Windjammer │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │UP2000 │Swordfish │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │XP1000 │Monet/Brisbane │N/A │ │ ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │XP900 │Webbrick │N/A │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer GS160 │Wildfire │N/A │ │WILDFIRE ├────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │ │AlphaServer GS320 │Wildfire │N/A │ ├─────────────┼────────────────────────────┼────────────────────────┼─────────┤ │XL │XL-233...266 │XL │xl │ └─────────────┴────────────────────────────┴────────────────────────┴─────────┘ A Debian etch támogatja az alpha al-architektúrákat, csak a csak-ARC Ruffian és XL típusokat és a Titan al-architektúrát, mely egy kernel fordítási opció módisítását igényli. 2.1.3. Grafikus kártya támogatás A Debian támogatása az alapvető grafikus felülethez az X.Org X11 rendszerében adott támogatástól függ. A legtöbb AGP, PCI és PCIe videó kártya működik X.Org alatt. A támogatott grafikus buszok, kártyák, monitorok és mutató eszközök részletei a http://xorg.freedesktop.org/ címen találhatók. A Debian 4.0 az X.Org 7.1 változattal érkezik. 2.1.4. Többszörös processzorok A több-processzoros támogatás -- melyre az angol "symmetric multi-processing" vagy SMP -- néven is hivatkoznak szintén elérhető ezen architektúrához. De az alap Debian 4.0 kernel-kép nem támogatja az SMP-t. Ez nem gátolja a telepítést, mert az alap nem-SMP kernel elindul SMP-rendszereken; egyszerűen csak az 1. CPU-t használja. A többszörös processzor előnyének kihasználásához le kell cserélned az alap Debian kernelt. Ennek egy kitárgyalását a 8.6. szakasz - Új rendszermag (kernel) fordítása részben találod. Jelenleg (kernel version 2.6.18) az SMP kikapcsolásának módja a kernel konfiguráció "General setup" szakasz "Symmetric multi-processing support" lehetőségének bekapcsolásával lehetséges. 2.2. Telepítő média E szakasz leírja, milyen média típusokat használhatsz a Debian telepítésére. Például, ha van egy flopi lemez meghajtód a gépen, telepíthető róla a Debian. Van egy egész, médiára szánt fejezet, a 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése, mely leírja minden média típus előnyét és hátrányát. Amennyiben odaugrasz, vissza is térhetsz majd ide. 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM Megjegyzés Ha e kézikönyvben azt látod: "CD-ROM", az a CD-ROM és DVD-ROM eszközökre egyaránt vonatkozik, mert az operációs rendszer szempontjából ez ugyanaz, kivéve egyes nagyon régi nem-szabványos CD-ROM meghajtókat, melyek nem SCSI vagy IDE/ATAPI elvűek. A CD-ROM alapú telepítés a legtöbb architektúrán támogatott. Az indítható CD-ROM lemezeket támogató gépeken teljesen flopi-mentes telepítés végezhető. Még ha a rendszer nem is támogatja a CD-ROM lemezről indítást, a CD-ROM más módokkal együtt használható a telepítésre, miután az indítás megtörtént másképpen; lásd itt: 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása. A SCSI és IDE/ATAPI CD-ROM eszközök is támogatottak Alpha architektúrán, ha az SRM konzol támogatja a vezérlőt. Ez kizár több vezérlőkártyát, de a gyártó által nyújtott legtöbb integrált IDE és SCSI csip és vezérlőkártya általában működik. Az SRM konzol által támogatott eszközökről lásd az SRM HOGYAN címet. 2.2.2. Merevlemez A telepítő rendszer közvetlen merevlemezről indítása egy újabb lehetőség számos architektúrán. Ez egy másik operációs rendszert igényel a telepítő merevlemezre töltéséhez. 2.2.3. Hálózat A hálózat használható a telepítés alatt az ahhoz szükséges fájlok letöltésére. Hogy használt-e vagy nem, a választott telepítő módtól és egyes feltett kérdésekre adott válaszoktól függ. A telepítő rendszer a legtöbb hálózati kapcsolat típust támogatja (benne a PPPoE, de az ISDN és PPP nem) HTTP vagy FTP átvitellel. A telepítés után az ISDN és PPP is beállítható. A rendszer indítása hálózatról is lehetséges. A lemez-nélküli telepítés helyi hálózatról indítással és az összes helyi fájlrendszer NFS-csatolásával egy másik lehetőség. 2.2.4. Un*x vagy GNU rendszer Ha más Unix-szerű rendszert futtatsz, használhatod a Debian GNU/Linux telepítésére a debian-installer nélkül e kézikönyvben is leírt módon. Ez hasznos a másképp nem-támogatott hardvert használóknak vagy ha a gépen a telepítéskor nem lehet üzemszünet. E technikáról lásd a D.3. szakasz - A Debian GNU/Linux telepítése egy Unix/Linux rendszerből részt. 2.2.5. Támogatott tárolók A Debian indító lemezek kernelei úgy készülnek, hogy a lehető legtöbb rendszert támogassák. Természetesen ez nagyobb, több az adott gépen nem-használt meghajtót tartalmazó kernelt ad (lásd a 8.6. szakasz - Új rendszermag (kernel) fordítása részt saját kernel készítéséhez). A lehető legtöbb eszköz támogatása általában jó, ez biztosítja a Debian telepíthetőségét a legtöbb hardveren. Minden Linux kernel által támogatott tárolót támogatja az indító rendszer. Ez a SCSI és IDE lemezeket is jelenti. Sok rendszeren az SRM konzol nem indul IDE meghajtókról, és a Jensen nem indul flopiról. (lásd a http://www.alphalinux.org /faq/FAQ-9.html leírást erről) 2.3. Perifériák és más hardverek A Linux rengeteg hardver eszközt támogat, mint például az egereket, nyomtatókat, szkennereket, PCMCIA és USB eszközöket. Ezek nem kötelezőek a telepítéskor. 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor Az eladók egy köre a rendszereket Debian vagy más GNU/Linux terjesztéssel elő-telepítve szállítja. Más szoftverekkel szemben ez itt olcsó, így érdemes rászánni, mert így biztos lehetsz benne, hogy a GNU/Linux által legkiválóbban támogatott hardvert kapod. A lényeg, hogy ha elő-telepítés nélküli akár használt gépet vennél, tudd, hogy a benne lévő hardvert a Linux kernel magas színvonalon támogatja. Ellenőrizd, hogy a hardver része a fenti összefoglalónak. Mindig mondd meg az eladónak, hogy milyen rendszert fogsz használni (esetünkben Linux-alapút). Támogasd a Linux-barát hardver-szállítókat. 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése Egyes hardver-gyártók egyszerűen titkolják, hogyan lehet meghajtót írni eszközeikhez. Mások a dokumentációt titoktartáshoz kötik, mely tiltja a meghajtó Linux forrásának közzétételét. Míg ezeknek az eszközöknek a dokumentációi titkosak, valószínűleg Linux-támogatás nélkül kell árválkodniuk. Felszabadításuk Rajtad áll:) Ha elég sokan kérjük a dokumentáció hozzáférhetőségét, ők is rájönnek végre, hogy a szabad szoftver közösség egy fontos és egyre nagyobb piac. 2.5. Memória és lemezterület szükséglet Legalább 32MB memória és 500MB merevlemez hely kell. Ezek tényleg elég minimum számok. Élethűbb adatok itt: 3.4. szakasz - Szükséges hardverkövetelmények. 2.6. Hálózati csatoló hardverek Minden Linux kernel által támogatott hálózati csatolót a telepítő rendszer is támogat; a moduláris meghajtók általában önműködően betöltődnek. 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók A telepítő rendszer jelenleg nem támogat firmware-letöltést. Ezért a firmware betöltését igénylő meghajtókat használó hálózati kártyák alapból nem támogatottak. Ha nincs más NIC a telepítés alatt, a Debian GNU/Linux telepítése még mindig lehetésges teljes CD-ROM vagy DVD kép használatával. Válaszd a hálózat beállítás elhalasztása lehetőséget és telepítsd csak a CD/DVD lemezen elérhető csomagokból. A telepítés végeztével (az újraindítás után) telepítheted a szükséges meghajtót és firmware-t és beállíthatod a hálózatot. Fontos, hogy a firmware a meghajtótól külön csomagolva lehet és lehet, hogy nem elérhető a "fő" szakaszban a Debian GNU/Linux archívumban. Ha a meghajtóra magára van támogatás, lehetséges a NIC használata telepítéskor a firmware más médiumról a /usr/lib/hotplug/firmware könyvtárba másolásával. A telepítés végén, az újraindítás előtt ne feledd ezt a telepített rendszer ugyanezen könyvtárába is bemásolni. 3. fejezet - A Debian GNU/Linux telepítése előtt Tartalom 3.1. A telepítő folyamat áttekintése 3.2. Mentsd el létező adataid! 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.2. Hardver-adatok forrásai 3.3.3. Hardver kompatibilitás 3.3.4. Hálózati beállítások 3.4. Szükséges hardverkövetelmények 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása 3.5.1. Partíciók Tru64 Unixban 3.5.2. Particionálás Windows NT-ben 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás E fejezet a Debian telepítés előkészületeit tárgyalja a telepítő indítása előtt. Szól az adatok mentéséről, a hardver adatainak begyűjtéséről, és bármilyen szükséges információ helyének meghatározásáról. 3.1. A telepítő folyamat áttekintése Először csak egy megjegyzés az újratelepítésről. A Debian esetében az olyan körülmény, mely újratelepítést igényelne rendkívül ritka; talán a merevlemez mechanikai hibája a leggyakrabb eset. Nagyon sok általános operációs rendszer teljes újratelepítést igényel számos kritikus hiba esetén vagy új verzióra való áttéréskor. Ezeknél a rendszereknél, még ha a teljes újratelepítés el is kerülhető, nagyon sokszor a programokat újra kell telepíteni, hogy működjenek az új rendszer alatt. A Debian GNU/Linux esetében a rendszer szinte mindig javítható, ha valami tönkremegy. A frissítések sohasem igényelnek teljes újratelepítést. A programok szinte mindig kompatibilisek a rendszer új kiadásaival. Ha egy program új változata újabb támogató szoftvereket igényel, a Debian csomagoló rendszer biztosítja az összes szükséges szoftver azonosítását és telepítését. A fő cél az újratelepítés elkerülése, ezért erre mindig végső lehetőségként gondolj. A telepítőnek nem célja egy létező rendszerre való újratelepítés. Ez itt a telepítő lépéseinek útiterve. 1. Mentsd el a létező adatokat vagy dokumentumokat a merevlemez azon részéről, melyre telepítesz. 2. Gyűjtsd össze a gép adatait és ha kell, a szükséges leírásokat a telepítés megkezdése előtt. 3. Hozz létre particionálható területet a Debian számára a merevlemezen. 4. Töltsd le a telepítő szoftvert és ha kell, a gép által igényelt kiegészítő meghajtó fájlokat (a Debian CD-felhasználóknak nem kell). 5. Hozd létre az indító szalagot/flopikat/USB meghajtókat, vagy töltsd le az indító fájlokat (a Debian CD-felhasználók általában tudnak az egyik CD-lemezről indítani). 6. Indítsd el a telepítő rendszert. 7. Válaszd ki a telepítés nyelvét. 8. Aktiváld az ethernet hálózati kapcsolatot, ha elérhető. 9. Hozd létre és csatold a partíciókat, melyre a Debian rendszert telepíteni akarod. 10. Kövesd az alaprendszer automata letöltését/telepítését/beállítását. 11. Telepíts egy boot betöltő programot, mely képes indítani a Debian GNU/Linux rendszert és/vagy a gépen már meglévő más rendszert. 12. Töltsd be az újonnan telepített rendszert először. Ha gondok adódnak a telepítés során, jó, ha tudjuk, mely csomag mely lépésben szerepel. A fő szoftverek a telepítéskor: E kézikönyv fő tárgya a telepítő szoftver, a debian-installer. Érzékeli a hardvert és betölti a szükséges meghajtókat, a dhcp-client segítségével beállítja a hálózati kapcsolatot, a debootstrap programmal telepíti az alaprendszer csomagjait és futtatja a tasksel programot lehetővé téve egyes további szoftverek telepítését. Több program szerepet játszik e folyamat kis részeiben, de a debian-installer elvégezte teendőit az új rendszer 1. betöltésével. A rendszer hangolásához a tasksel lehetővé teszi előre megadott szoftver-kötegek telepítését, mint például Web kiszolgáló vagy Asztali környezet. Fontos, hogy a telepítés alatt telepítünk-e grafikus asztali környezetet vagy sem, mely az X11 alap ablakozó rendszerből és valamely grafikus asztali környezetből áll. Ha kiveszed az "Asztali környezet" feladatot, csak egy alap, főleg parancssor-vezérelt rendszert kapsz. Az Asztali környezet feladat telepítése opcionális, mert sok helyet foglal és mert sok Debian GNU/Linux rendszer alapvetően kiszolgáló, melynek nincs szüksége grafikus felhasználói felületre. Tehát ne feledd el: az X11 ablakozó rendszer teljesen elkülönül a debian-installer működésétől és egy sokkal összetettebb dolog. Az X ablakozó rendszer telepítésének és hibajavításának teljesen átfogó leírása nem célja e kézikönyvnek. 3.2. Mentsd el létező adataid! A telepítés előtt, mentsd el fontos fájljaid. Ha most először telepítesz egy nem a géppel szállított operációs rendszert, valószínűleg újra kell particionálnod a lemezt, hogy helyet csinálj a Debian GNU/Linux rendszernek. Egy lemez particionálásakor mindig számításba kell venni az adatok elvesztését, függetlenül a használt programtól. A telepítéskor használt programok elég megbízhatók és évek óta használtak, de épp, mivel nagyon hatásosak, a felhasználó hibái drágák lehetnek. A mentés után is figyelmesen kell őket használni, és átgondolni az adott válaszokat és műveleteket. 2 perc gondolkodással akár több óra kellemetlen és szükségtelen munka takarítható meg. Ha több-rendszeres telepítést készítesz, legyenek meg a terjesztési médiumok. Főleg az indító meghajtó újraparticionálásakor szükség lehet a boot betöltő újratelepítésére, vagy akár az egész operációs rendszerére és az érintett partíciók fájljaira. 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.1.1. Telepítő kézikönyv E dokumentum, mely a Debian etch kiadás Telepítő Útmutató hivatalos változata különböző formátumok és fordítások hivatkozásain mindig elérhető. 3.3.1.2. Hardver leírás Hasznos adatokat tartalmaz az adott hardver beállításáról vagy használatáról. ● Linux/Alpha GYIK 3.3.2. Hardver-adatok forrásai Általában a telepítő felismeri a hardvert. De a felkészülésért, ajánljuk a hardverrel való megismerkedést a telepítés előtt. A hardver-adatok beszerzési helyei: ● Az egyes hardverekkel adott kézikönyvek. ● A gép BIOS beállító képernyője. Ez a gép bekapcsolásakor egy billentyű-kombinációval megnézhető. A kombinációt az alaplap leírásában leled. Ez gyakran a Delete billentyű (a gép sokszor kiírja). ● Az egyes hardverek csomagolásai és dobozai. ● Egy már használt operációs rendszer rendszer-parancsai és eszközei ideértve a fájlkezelő programok által írtakat. Ez különösen jó a RAM és merevlemez adatokhoz. ● A rendszergazda vagy Internet szolgáltató. Ezek megadják a szükséges hálózati és email beállításokat. 3.1. táblázat - Egy telepítéshez szükséges hardver adatok ┌────────────┬────────────────────────────────────────────────────────────────┐ │ Hardver │ A sokszor szükséges adatok │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Számuk. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Sorrendjük a rendszeren. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │IDE vagy SCSI-felület (a legtöbb gép IDE). │ │Merevlemezek├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Elérhető szabad hely. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Partíciók. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │A más rendszereket tartalmazó partíciók. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott felbontások. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Vízszintes frissítés. │ │Monitor ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Függőleges frissítés. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott színmélység (színek száma). │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Képernyő méret. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Típus: soros, PS/2, vagy USB. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Port. │ │Egér ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Gyártó. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Gombok száma. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │Hálózat ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Adapter típusa. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │Nyomtató ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott nyomtatási felbontások. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │Videó kártya│Elérhető videó RAM. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott felbontások és színmélységek (ezt a monitor │ │ │képességeivel is össze kell vetni). │ └────────────┴────────────────────────────────────────────────────────────────┘ 3.3.3. Hardver kompatibilitás A legtöbb neves termék jól működik Linuxon. Ráadásul a Linux általi hardver támogatás naponta növekszik. Ezzel együtt van még olyan operációs rendszer, mely még több hardvert támogat. A kompatibilitás ellenőrzése: ● A gyártó weblapján új meghajtók ellenőrzése. ● Weblapok és kézikönyvek az emulációról. A kevésbé ismert márkák sokszor ismertebbek meghajtóit vagy beállításait használják. ● Az architektúrának megfelelő Linux weblapok hardver kompatibilitási listáinak ellenőrzése. ● Más felhasználók tapasztalatai az Interneten. 3.3.4. Hálózati beállítások Ha a gép folyamatosan hálózaton van (például ethernet vagy hasonló kapcsolat -- nem PPP), a hálózati rendszergazda megadja. ● Gépnév (általában önállóan megadható). ● Tartomány (domain) név ● A gép IP címe. ● Az adott hálózat hálózati maszkja. ● Az alapértelmezett átjáró IP címe az útválasztáshoz, ha a hálózatnak van átjárója. ● A hálózaton DNS (Domain Name Service) kiszolgálóként használható rendszer. Ha a rendszergazda azt mondja, hogy DHCP kiszolgáló elérhető és ajánlott, akkor nincs szükség ezekre az adatokra, mert a DHCP kiszolgáló közvetlenül átadja ezeket a gépnek a telepítő folyamat során. Drótnélküli hálózat esetén ezek is kellenek: ● A drótnélküli hálózathoz tartozó ESSID. ● WEP biztonsági kulcs (ha alkalmazható) 3.4. Szükséges hardverkövetelmények Ha megvannak a gép adatai, ellenőrizd, hogy megfelelnek-e a tervezett telepítési módnak. Igény szerint az alábbi táblázatban ajánlott pár hardvernél gyengébb is kipróbálható. Ám sok felhasználót felkavarhat, ha fittyet hány e javaslatokra. 3.2. táblázat - Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények ┌──────────────┬───────────────┬──────────────┬──────────┐ │Telepítő típus│RAM (minimális)│RAM (ajánlott)│Merevlemez│ ├──────────────┼───────────────┼──────────────┼──────────┤ │Asztal nélkül │64 megabájt │256 megabájt │1 gigabájt│ ├──────────────┼───────────────┼──────────────┼──────────┤ │Asztallal │64 megabájt │512 megabájt │5 gigabájt│ └──────────────┴───────────────┴──────────────┴──────────┘ A tényleges legkisebb memória sokkal kevesebb, mint e táblázat számai. Architektúrától függően a Debian telepítése minden funkcióval együtt is lehetséges 20MB (s390) és 48MB (i386 és amd64) között is. A lemezre is ez áll különös tekintettel a választott alkalmazásokra; lásd a D.2. szakasz - Feladatokhoz szükséges hely részt további adatokért erről. A Debian segítségével lehetőség van nagyon régi gépeken is nagy grafikus asztali környezetek használatára és vannak erre szabottak is illetve egyszerűbb ablakkezelők, melyek nem olyan böhömök, mint a GNOME vagy KDE; a legjobb ilyen az xfce4, de az icewm vagy wmaker mellett vannak még mások is. Kiszolgálóknál nem lehet pontosan megmondani az átlagos memória és hely igényt, mert ez nagyban attól függ, mire használjuk a kiszolgálót. Ne feledd, e méretek nem tartalmaznak minden fájlt, a felhasználói fájlokat, leveleket és adatokat. Mindig légy bőkezű a saját fájljaid és adatait számára adott hellyel. A Debian GNU/Linux rendszer alapjainak sima használatához szükséges helyet szintén beszámítottuk ezekbe az ajánlott rendszer-követelményekbe. Főleg a /var tartalmaz sok állapot adatot a Debian rendszerről szabványos napló fájljaival együtt. A dpkg fájlok (a telepített csomagok adataival) könnyen elérhetik a 40 MB méretet. Az apt-get is ide teszi a letöltött fájlokat telepítés előtt. Általában legalább 200 MB helyet számíts a /var számára és többet grafikus asztali környezet telepítése esetén. 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása A lemez particionálása annak részekre választását jelenti. Minden rész független egymástól. Ez a házban lévő falakhoz hasonló; egy bútor egy szobában nincs hatással a másik szobára. Ha már van egy másik rendszered is a gépen és arra a lemezre akarod tenni a GNU /Linux rendszert is, szükség lehet a lemez újraparticionálására. A Debian önálló partíciókat igényel. A Windows vagy MacOS partíciótól külön kell választani, ha ezeket megtartanánk. Képes megosztani partíciókat egyéb GNU/ Linux rendszerekkel, de ezt itt nem írjuk. Legalább a Debian gyökér számára önálló partíciót kell adni. A már meglévő rendszerhez tartozó particionáló eszközzel megtudhatók a jelenlegi partíciók. A partíciós eszközökkel mindig megnézhetők a létező partíciók módosítás nélkül. Általában egy partíció és a rajta lévő fájlrendszer cseréje törli az ott lévő adatokat. Ezért mentsd őket az újraparticionálás előtt. A ház példájával élve, a bútorok kivihetők az utcára a falak elmozdítása előtt, így biztosan nem sérülnek. Ha a gépben több merevlemez van, az egyik a Debian rendszerre szánható. Ilyenkor már mehet is a telepítés, az elvégzi a particionálást. Ha a gépben 1 merevlemez van és teljesen a Debian GNU/Linux rendszerre szánnád, szintén el is kezdheted a telepítést, a telepítő rendszer elindítása után particionál (6.3.2.1. szakasz - Lemezek particionálása). De ez csak akkor megy, mikor a telepítőt szalagos vagy CD-ROM eszközről vagy kapcsolt gépen lévő fájlokról indítod. Világos, hogy ha az indító fájlokat a merevlemezre rakjuk, majd ugyanazt a merevlemezt particionáljuk, ez sokszor törli az indító fájlokat. Ha a gépen már több partíció van és elég hely biztosítható egy vagy több partíció törlésével vagy áthelyezésével, akkor is rögtön indítható a Debian telepítő, melyre lehet számítani a particionáláskor. Érdemes lehet elolvasni az alábbiakat, melyben vannak különleges esetek, például a létező partíciós tábla partícióinak sorrendje, mely egyes esetekben a telepítés előtti particionálásra késztet. Ha a fentiek egyike sem igaz, a telepítés előtt particionálni kell a Debian számára szükséges hely létrehozásához. Ha egyes partíciókat később majd más rendszerek fogják használni, azok saját particionáló programjaival is létre lehet majd hozni. Egyes particionáló programok hibái miatt ajánljuk, ne más rendszerek particionáló programjaival hozd létre a Debian GNU/Linux partícióit. Legfeljebb azok saját partícióit hozd majd létre azokkal. Ha több rendszert is telepítesz egy gépre, és kezdő vagy ebben, akkor általában jobb, ha előbb a többi rendszert rakod fel Linuxod előtt. Az újabb Windowsok és egyes operációs rendszerek telepítése után általában újra indíthatóvá kell tenni a Linuxot, vagy teljesen lerombolják azt, vagy nem-saját partícióik újraformázására köteleznek. Ezek általában megoldhatók vagy elkerülhetők, de a többi rendszer előbbi telepítése átmenetileg megspórol egy kis tanulást. Ha 1 merevlemezed van 1 partícióval (általános az asztali gépeknél) és a Debian mellé más rendszert is akarsz, a lépések legegyszerűbb sora: 1. Mentsd el a gépről a legfontosabb adataidat. 2. Indíts a másik rendszer telepítő médiumáról, ilyen például a CD-ROM vagy szalag. 3. Használd a partíciós eszközöket az adott rendszer partíciói létrehozásához. Az elején feltétlenül hagyj egy hely-fenntartó partíciót vagy üres helyet a Debian GNU/Linux számára. 4. Telepítsd az adott rendszert új partíciójára. 5. Ellenőrizd, hogy az adott rendszer indul és töltsd le a Debian telepítő indító fájlokat. 6. Indítsd a Debian telepítőt és futtasd le a Debian telepítését. 3.5.1. Partíciók Tru64 Unixban A Tru64 UNIX, korábban Digital UNIX, korábban OSF/1 a BSD "lemez-címke" módhoz hasonló partíciós sémát használ, melyben 8 partíció lehet meghajtónként. A partíciók "1" és "8" közt számozottak a Linuxban és "betűjelet" kapnak "a" és "h" közt Unixban. A 2.2 és újabb Linux kernelek az "1" számot illesztik az "a" betűhöz, a "2" számot a "b" betűhöz, és így tovább. Például a Tru64 UNIX rz0e az sda5 nevet kapja Linuxban. A Tru64 lemezcímke partíciók átfedhetnek. Ráadásul, ha a lemez Tue64 alatt használt, a "c" partíciónak az egész lemezt át kell fognia (így átfedi a nem-üres partíciókat). Linux alatt így az sda3 sda lesz (az sdb3 sdb és így tovább). Ezzel szemben a debian-installer által használt partman partíciós eszköz jelenleg nem támogatja az átfedő partíciókat. Ezért jelenleg nem ajánlott a lemezek megosztása Debian és Tru64 közt. A Tru64 lemezek partíciói Debian alatt felcsatolhatók a telepítés után. Egy másik szokásos elvárás, hogy az "a" partíció a lemez elején legyen, így ez mindig tartalmazza az indító blokkot a lemez-címkével. Ha a Debian rendszert erről a lemezről akarod indítani, legalább 2 MB legyen az aboot és esetleg a kernel számára. E partíció csak a kompatibilitás miatt szükséges; nem kell fájlrendszert tenni rá vagy törölni az adatokat. Általában érdemes megosztani egy csere partíciót a Linux és UNIX között. Ez esetben a mkswap parancsot mindig le kell futtatni a Linux indításakor UNIX után, mert a UNIX tönkreteszi a swap aláírást. A mkswap parancsot a Linux indító parancs-fájljaiból kell futtatni mielőtt a swapon -a hozzáadja a cserehelyet. Ha Linux alatt UNIX partíciót csatolnál, megjegyezzük, hogy a Digital UNIX 2 eltérő fájlrendszert ismer, az UFS-t és az AdvFS-t, a Linux csak az előbbit ismeri. 3.5.2. Particionálás Windows NT-ben A Windows NT PC-stílusú partíciós táblát használ. Ha létező FAT vagy NTFS partíciót kezelsz, ajánlott az NT-s eszközök használata (vagy az AlphaBIOS menü is képes a lemezek újraparticionálására). Egyébként nem ajánlott Windowsból particionálni; a Linux partíciós eszközök sokkal jobb munkát végeznek. Az NT hajlamos felajánlani a más rendszert tartalmazó lemezek "ártalmatlan aláírását". SOHA NE tedd meg ezt, mert ez az aláírás tönkre fogja tenni a partíciós adatokat. Ha a Linuxot egy ARC/AlphaBIOS/ARCSBIOS konzolról szeretnéd indítani, a MILO számára szükség lesz egy (kis) FAT partícióra. 5 MB elég, ha netán NT is lenne telepítve, a 6 MB bootstrap partíciója felhasználható e célra. A Debian etch nem támogatja a MILO telepítését. Ha már van egy telepített MILO a rendszeren, vagy más médiáról kerül telepítésre, a Debian indítható ARC konzolról. 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás E szakasz átvisz a telepítés-előtti hardver beállításon, ha van, ami szükséges a Debian telepítése előtt. Általában ellenőrizzük, és ha kell cseréljük a firmware beállításokat. A "firmware" a hardverbe épített mag szoftver; általában az indítási folyamatban játszik szerepet (a bekapcsolás után). A Debian GNU/Linux megbízhatóságára ható jól ismert hardver gondokat is hangsúlyozzuk. 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése Tartalom 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről 4.2.1. A telepítő képek fellelése 4.3. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz 4.3.1. BOOTP kiszolgáló beállítása 4.3.2. Egy DHCP kiszolgáló beállítása 4.3.3. TFTP kiszolgáló bekapcsolása 4.3.4. TFTP képek helyükre tétele 4.4. Automata telepítés 4.4.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek A Debian GNU/Linux legegyszerűbb telepítése a Hivatalos Debian CD-ROM Készlet segítségével lehetséges. Ez boltban is megvásárolható (lásd a CD-forgalmazók oldalát). A CD-ROM képek letölthetők egy Debian tükörről is, így egy közepes hálózati kapcsolattal és egy CD-íróval a CD-ROM készlet egyénileg is elkészíthető. Ha a géped nem támogatja a CD lemezről indítást, noha van CD készleted, más módszerek is léteznek például: hálózati indítás, vagy a kernel kézi betöltése a CD lemezről a rendszer telepítő indításához. A más módszerű indításhoz szükséges fájlok is rajta vannak a CD lemezen; a Debian hálózati archívum és a CD mappa-szervezése egyezik. Így, mikor alább az indításhoz szükséges archívum fájl ösvényeket látod, e fájlok a CD egyező könyvtáraiban és alkönyvtáraiban vannak. Mihelyst a telepítő elindult, minden fájlt megtalál a CD lemezen. Ha nincs CD-készleted, le kell töltened a telepítő rendszer fájlokat és elhelyezni őket egy kapcsolódó gépen így erről indítható a telepítő. 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről A legközelebbi (és alighanem leggyorsabb) tükör megtalálásához lásd a Debian tükrök listáját. Fájlok letöltésekor egy Debian tükörről ügyelj, hogy az mindig bináris módban történjen, ne szöveges vagy automata módban. 4.2.1. A telepítő képek fellelése A telepítő képek minden Debian tükrön a debian/dists/etch/main/installer-alpha/ current/images/ könyvtárban vannak -- a MANIFEST fájl felsorolja őket és céljaikat. 4.2.1.1. Alpha Installation Files If you choose to boot from ARC console firmware using MILO, you will also need to prepare a disk containing MILO and LINLOAD.EXE from the provided disk images. See 5.1.1. szakasz - Alpha Console Firmware for more information on Alpha firmware and boot loaders. The floppy images can be found in the MILO directory as milo_subarchitecture.bin. Unfortunately, these MILO images could not be tested and might not work for all subarchitectures. If you find it doesn't work for you, try copying the appropriate MILO binary onto the floppy (ftp://ftp.debian.org/debian/dists/etch /main/disks-alpha/current/MILO/). Note that those MILOs don't support ext2 "sparse superblocks", so you can't use them to load kernels from newly generated ext2 file systems. As a workaround, you can put your kernel onto the FAT partition next to the MILO. MILO binaries are platform-specific. See 2.1.2. szakasz - CPU, alaplap és videó támogatás to determine the appropriate MILO image for your Alpha platform. 4.3. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz Ha géped egy helyi hálózatra kötött, alkalom nyílhat indítására a hálózaton át másik gépről TFTP használatával. Ha a telepítő rendszert másik gépről indítanád, az indító fájlokat adott helyre kell tenni azon és be kell állítani rajta, hogy támogassa az adott géped indítását. Be kell állítanod egy TFTP kiszolgálót, és sok géphez egy DHCP kiszolgálót . A BOOTP egy IP protokoll mely megmondja egy gép IP-címét és, hogy hol éri el a hálózaton az indító képet. A DHCP (Dinamikus gazda konfiguráló Protokoll) a BOOTP egy sokkal rugalmasabb, visszafelé-kompatibilis kiterjesztése. Egyes rendszerek csak DHCP módon állíthatók be. Unlike the Open Firmware found on Sparc and PowerPC machines, the SRM console will not use RARP to obtain its IP address, and therefore you must use BOOTP for net booting your Alpha^[2]. You can also enter the IP configuration for network interfaces directly in the SRM console. A Triviális fájl átviteli protokoll (TFTP) arra jó, hogy átadja az indító képet az ügyfélnek. Elméletileg bármely kiszolgáló bármely platformon, mely megvalósítja e protokollokat használható. A példákban SunOS 4.x, SunOS 5.x (más nevén Solaris), és GNU/Linux parancsokat adunk. 4.3.1. BOOTP kiszolgáló beállítása 2 BOOTP kiszolgáló van GNU/Linux alatt. Az 1. a CMU bootpd. A másik egy DHCP kiszolgáló: az ISC dhcpd. A Debian GNU/Linux rendszerben ezek a bootp és dhcp3-server csomagokban vannak. A CMU bootpd használatához a /etc/inetd.conf megfelelő sora kell. A Debian GNU/ Linux rendszeren így érdemes: update-inetd --enable bootps, majd /etc/init.d/ inetd reload. Csak arra az esetre mutatjuk, ha a BOOTP kiszolgáló nem Debian rendszert futtatna, a kérdéses sor így áll össze: bootps dgram udp wait root /usr/sbin/bootpd bootpd -i -t 120 Most létre kell hozni a /etc/bootptab fájlt. A régi jó BSD printcap, termcap, és disktab fájlokban megszokott formájú. Lásd a bootptab kézikönyv oldalt több adatért. A CMU bootpd parancshoz tudni kell az ügyfél hardver (MAC) címét. Itt egy példa /etc/bootptab: client:\ hd=/tftpboot:\ bf=tftpboot.img:\ ip=192.168.1.90:\ sm=255.255.255.0:\ sa=192.168.1.1:\ ha=0123456789AB: Legalább a "ha" opciót cserélni kell, mely megadja az ügyfél hardver címét. A "bf" lehetőség megadja az ügyfél által a TFTP-n elérendő fájlt; lásd ezt: 4.3.4. szakasz - TFTP képek helyükre tétele több részletért. Az ISC dhcpd BOOTP beállítása még egyszerűbb, mert a BOOTP ügyfeleket mérsékelten különleges esetű DHCP ügyfeleknek tekinti. Néhány architektúra összetett beállítást igényel az ügyfelek BOOTP indításához. Ebben az esetben olvasd el a 4.3.2. szakasz - Egy DHCP kiszolgáló beállítása részt. Amúgy minden bizonnyal könnyen eljutsz az allow bootp beállításig az adott ügyfél gépet tartalmazó alhálózatot beállító szakaszban, majd indítsd újra a dhcpd-t így: / etc/init.d/dhcpd3-server restart. 4.3.2. Egy DHCP kiszolgáló beállítása Egy szabad DHCP kiszolgáló az ISC dhcpd. A Debian GNU/Linux rendszerben a dhcp3-server csomagban van. Itt egy példa beállító fájl (lásd: /etc/dhcp3/ dhcpd.conf): option domain-name "example.com"; option domain-name-servers ns1.example.com; option subnet-mask 255.255.255.0; default-lease-time 600; max-lease-time 7200; server-name "servername"; subnet 192.168.1.0 netmask 255.255.255.0 { range 192.168.1.200 192.168.1.253; option routers 192.168.1.1; } host clientname { filename "/tftpboot/tftpboot.img"; server-name "servername"; next-server servername; hardware ethernet 01:23:45:67:89:AB; fixed-address 192.168.1.90; } E példában a servername nevű kiszolgáló végzi a DHCP és TFTP kiszolgáló és hálózati átjáró munkáját. Természetesen be kell állítani a tartomány-név opciókat, a kiszolgáló nevét és az ügyfél hardver címét. A filename opció a TFTP-n át elérendő fájl neve. A dhcpd beállító fájl szerkesztése után, indítsd újra így: /etc/init.d/ dhcpd3-server restart. 4.3.3. TFTP kiszolgáló bekapcsolása A TFTP kiszolgáló indításához először győződj meg a tftpd bekapcsolt voltáról. Ehhez a /etc/inetd.conf fájlban általában ilyen sor szerepel: tftp dgram udp wait nobody /usr/sbin/tcpd in.tftpd /tftpboot A Debian csomagok általában ezt helyesen beállítják telepítésükkor. Megjegyzés Régen a TFTP kiszolgálók a /tftpboot könyvtárat használták képek adására. De a Debian GNU/Linux csomagok képesek a Fájlrendszer Hierarchia Szabványnak megfelelő könyvtárak használatára. Például a tftpd-hpa alapban a /var/lib/ tftpboot könyvtárat használja. Állítsd be az e szakaszban adott beállító példákat így. Nézz a /etc/inetd.conf fájlba és jegyezd meg az in.tftpd argumentumában adott könyvtárat^[3]; ez kell alább. A /etc/inetd.conf módosításakor értesíteni kell a futó inetd folyamatot, hogy a fájl változott. Egy Debian gépen ez ilyen egyszerű: /etc/init.d/inetd reload; más gépeken keresd meg az inetd PID-et, és futtasd ezt: kill -HUP inetd-pid. 4.3.4. TFTP képek helyükre tétele Most tedd a TFTP indító képet a 4.2.1. szakasz - A telepítő képek fellelése szerint a tftpd indító kép könyvtárba. Innen egy láncot kell csinálni arra a fájlra, melyet a tftpd egy adott ügyfél indítására használ majd. Sajnos, a fájl nevét a TFTP ügyfél határozza meg és erre nincs erős szabvány. 4.3.4.1. Alpha TFTP Booting On Alpha, you must specify the filename (as a relative path to the boot image directory) using the -file argument to the SRM boot command, or by setting the BOOT_FILE environment variable. Alternatively, the filename can be given via BOOTP (in ISC dhcpd, use the filename directive). Unlike Open Firmware, there is no default filename on SRM, so you must specify a filename by either one of these methods. 4.4. Automata telepítés Több gépre telepítésre teljesen automata telepítés is végezhető. Az erre szolgáló Debian csomagok a fai (mely egy telepítő kiszolgálót használ), replicator, systemimager, autoinstall, és a Debian Telepítő maga. 4.4.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával A Debian Telepítő támogatja az automata telepítéseket elő-beállító fájlokon át. Egy elő-beállító fájl a hálózatról vagy cserélhető médiáról tölthető le és a telepítő folyamat kérdéseinek megválaszolására használható. Erről dokumentáció és működő példa a B. függelék - Automata telepítés előírással részben található. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[2] Alpha systems can also be net-booted using the DECNet MOP (Maintenance Operations Protocol), but this is not covered here. Presumably, your local OpenVMS operator will be happy to assist you should you have some burning need to use MOP to boot Linux on your Alpha. ^[3] A -l az in.tftpd egyes verzióiban az összes kérés rendszer-naplóba naplózását kapcsolja be; ez hasznos indítási hibák vizsgálatára. 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása Tartalom 5.1. A telepítő indítása Alpha architektúrán 5.1.1. Alpha Console Firmware 5.1.2. Indítás TFTP segítségével 5.1.3. Indítás CD-ROM lemezről az SRM konzollal 5.2. Indító paraméterek 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek 5.3. Hibák elhárítása a telepítő folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság 5.3.2. Indító beállítás 5.3.3. A kernel indító üzenetek értelmezése 5.3.4. Telepítő gondok jelentése 5.3.5. Telepítő jelentések küldése 5.1. A telepítő indítása Alpha architektúrán 5.1.1. Alpha Console Firmware Console firmware is stored in a flash ROM and started when an Alpha system is powered up or reset. There are two different console specifications used on Alpha systems, and hence two classes of console firmware available: ● Az Alpha konzol alrendszer specifikációra épülő SRM konzol egy OpenVMS, Tru64 UNIX és GNU/Linux operációs rendszerre való kezelő-környezetet ad. ● Az Advanced RISC Computing (ARC) specifikációra épülő ARC, AlphaBIOS és ARCSBIOS konzol egy Windows NT-hez készült kezelő-környezetet ad. From the user's perspective, the most important difference between SRM and ARC is that the choice of console constrains the possible disk-partitioning scheme for the hard disk which you wish to boot off of. ARC requires that you use an MS-DOS partition table (as created by cfdisk) for the boot disk. Therefore MS-DOS partition tables are the "native" partition format when booting from ARC. In fact, since AlphaBIOS contains a disk partitioning utility, you may prefer to partition your disks from the firmware menus before installing Linux. Conversely, SRM is incompatible^[4] with MS-DOS partition tables. Since Tru64 Unix uses the BSD disklabel format, this is the "native" partition format for SRM installations. GNU/Linux is the only operating system on Alpha that can be booted from both console types, but Debian GNU/Linux 4.0 only supports booting on SRM-based systems. If you have an Alpha for which no version of SRM is available, if you will be dual-booting the system with Windows NT, or if your boot device requires ARC console support for BIOS initialization, you will not be able to use the Debian GNU/Linux 4.0 installer. You can still run Debian GNU/Linux 4.0 on such systems by using other install media; for instance, you can install Debian woody with MILO and upgrade. Because MILO is not available for any of the Alpha systems currently in production (as of February 2000), and because it is no longer necessary to buy an OpenVMS or Tru64 Unix license to have SRM firmware on your older Alpha, it is recommended that you use SRM when possible. Az alábbi tábla összefoglalja az elérhető és támogatott rendszer-típus/konzol párokat (lásd az 2.1.2. szakasz - CPU, alaplap és videó támogatás oldalt a rendszer-típus nevekért). Az "ARC" szó bármely ARC-kompatibilis konzolt jelöli. ┌──────────────┬──────────────────────────────────────────┐ │Rendszer típus│ Támogatott konzol típus │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │alcor │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │avanti │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │book1 │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │cabriolet │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │dp264 │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │eb164 │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │eb64p │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │eb66 │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │eb66p │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │jensen │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │lx164 │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │miata │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │mikasa │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │mikasa-p │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │nautilus │ARC (lásd az alaplap kézikönyvet) vagy SRM│ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │névtelen │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │noritake │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │noritake-p │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │pc164 │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │rawhide │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │ruffian │csak ARC │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │sable │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │sable-g │csak SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │sx164 │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │takara │ARC vagy SRM │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │xl │csak ARC │ ├──────────────┼──────────────────────────────────────────┤ │xlt │csak ARC │ └──────────────┴──────────────────────────────────────────┘ Általában e konzolok nem indítanak Linuxot, így egy köztes boot betöltő szükséges. Az SRM konzolokhoz az aboot, egy kis, platform-független boot-betöltő használatos. Lásd az (immár sajnos elavult) SRM HOGYAN aboot leírást. The majority of AlphaServers and all current server and workstation products contain both SRM and AlphaBIOS in their firmware. For "half-flash" machines such as the various evaluation boards, it is possible to switch from one version to another by reflashing the firmware. Also, once SRM is installed, it is possible to run ARC/AlphaBIOS from a floppy disk (using the arc command). For the reasons mentioned above, we recommend switching to SRM before installing Debian GNU/Linux. As on other architectures, you should install the newest available revision of the firmware^[5] before installing Debian GNU/Linux. For Alpha, firmware updates can be obtained from Alpha Firmware Updates. 5.1.2. Indítás TFTP segítségével SRM esetén az Ethernet csatolók ewa előtagot kapnak és a show dev parancs kiírja őket így (kissé szerkesztve): >>> show dev ewa0.0.0.9.0 EWA0 08-00-2B-86-98-65 ewb0.0.0.11.0 EWB0 08-00-2B-86-98-54 ewc0.0.0.2002.0 EWC0 00-06-2B-01-32-B0 Először be kell állítani az indító protokollt: >>> set ewa0_protocols bootp Majd ellenőrizni a médium típust: >>> set ewa0_mode mód Az érvényes módok így írhatók ki: >>>set ewa0_mode. Majd az 1. Ethernet csatolóról való indításhoz ezt kell beírni: >>> boot ewa0 -flags "" Ez netboot képben lévő alap kernel paraméterekkel indít. Soros konzol esetén át kell adni a console= paramétert a kernelnek. Ez az SRM boot parancsnak adott -flags argumentummal tehető. A soros portok a /dev könyvtárban lévő megfelelő fájlokkal nevezhetők. További kernel paraméterek megadásakor meg kell ismételni egyes alapértelmezett opciókat, melyek kellenek a debian-installer képekhez. Például az ewa0 eszközről indításhoz az 1. soros port használatakor ezt kell beírni: >>> boot ewa0 -flags "root=/dev/ram ramdisk_size=16384 console=ttyS0" 5.1.3. Indítás CD-ROM lemezről az SRM konzollal The Debian GNU/Linux install CDs include several preconfigured boot options for VGA and serial consoles. Type >>> boot xxxx -flags 0 to boot using VGA console, where xxxx is your CD-ROM drive in SRM notation. To use serial console on the first serial device, type >>> boot xxxx -flags 1 and for console on the second serial port, type >>> boot xxxx -flags 2 5.2. Indító paraméterek Az indító paraméterek Linux kernel paraméterek, melyek általában a perifériák helyes használatára szolgálnak. A kernel általában képes ezek adatainak automatikus érzékelésére. Egyes esetekben azonban egy kis segítség szükséges. A rendszert 1. ízben az alap paraméterekkel jó indítani (vagyis továbbiak megadása nélkül) és meggyőződni arról, működése helyes-e. Ha nem, egy későbbi újraindításkor megadhatók különleges paraméterek, melyek a rendszert kisegítik egyes adatokkal a hardverről. Sok indító paraméterről szóló adat van a Linux BootPrompt HOGYAN leírásban, benne kétes hardverekről szólók is. Ez csak egy vázlatos szakasz a legáltalánosabb paraméterekről. Néhány szokásos találat megtalálható az alábbi: 5.3. szakasz - Hibák elhárítása a telepítő folyamat során részben. A kernel indulásakor egy Memory:availk/totalk available üzenet látható a folyamat elején. A total a RAM teljes méretét adja kilobájtban. Ha nem pontos, a mem=ram paraméter használandó, ahol a ram a memória mérete, melyet "k" követ kilobájtokhoz, vagy "m" megabájtokhoz. Például a mem=65536k és mem=64m jelentése egyaránt 64MB RAM. Soros konzollal indításkor a kernel általában automatikusan felismeri ezt. Ha van videó kártya (framebuffer) és billentyűzet a soros konzol által indítandó gépen, át kell adni a console=eszköz argumentumot a kernelnek, ahol az eszköz a soros eszköz, mely általában valami ilyesmi: ttyS0. 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek A telepítő rendszer pár további indító paramétert is ismer^[6] mely hasznos lehet. Sok paraméterhez van egy "rövid forma", mely segít elkerülni a kernel parancs-sori opciók korlátját és könnyebbé teszi a paraméterek megadását. Ha egy paraméternek van rövid formája, zárójelben írjuk a (rendes) hosszú forma után. A példák is a rövid formát használják. debconf/priority (elsőbbség) E paraméter adja meg a megjelenítendő üzenetek legkisebb elsőbbségét. Az alap telepítés a priority=high értéket használja. Ekkor a kritikus és magas elsőbbségű üzenetek jelennek meg, a közepes és alacsony elsőbbségű üzenetek nem. Hibák esetén a telepítő a szükséges szintre állítja ezt. A priority=medium részletesebb irányítást ad a telepítéshez. A priority=low mindent kérdez (ez ugyanaz, mint az expert indítás mód). A priority= critical esetén a rendszer csak a kritikus üzeneteket jeleníti meg és ha minden rendben, nem kérdez. DEBIAN_FRONTEND Ez szabja meg a telepítő által használt felhasználó felületet. A jelenlegi lehetséges paraméter beállítások: ● DEBIAN_FRONTEND=noninteractive ● DEBIAN_FRONTEND=text ● DEBIAN_FRONTEND=newt ● DEBIAN_FRONTEND=gtk Az alapfelület a DEBIAN_FRONTEND=newt. A DEBIAN_FRONTEND=text soros konzolos telepítésekhez jó. Általában csak a newt felület elérhető az alap telepítő médián. A támogató architektúrákon a grafikus telepítő a gtk felületet használja. BOOT_DEBUG Ha e paraméter értéke 2, a telepítő indító folyamat részletesebb naplózásra kerül. Ha 3, hibakereső héjakat tesz elérhetővé az indító folyamat fő pontjain. (Lépj ki a héjakból az indító folyamat folytatásához.) BOOT_DEBUG=0 Ez az alap. BOOT_DEBUG=1 Átlagnál bővebb. BOOT_DEBUG=2 Sok hibakereső adat. BOOT_DEBUG=3 A héjak az indító folyamat különböző pontjain futnak részletes hibák visszaadásához. Lépj ki a héjból az indítás folytatásához. INSTALL_MEDIA_DEV E paraméter értéke a Debian telepítőt betöltő eszköz útvonala. Például INSTALL_MEDIA_DEV=/dev/floppy/0 Az indító flopi, ami alapban végignézi az összes flopit a gyökér flopi megtalálásához felülírható e paraméterrel, hogy csak 1 eszközt nézzen. debian-installer/framebuffer (fb) Egyes architektúrák használják a kernel framebuffert a telepítő több-nyelvű támogatásához. Ha ez gondot okoz, kikapcsolható az fb=false paraméterrel. A szokásos gondok hibaüzenetek a bterm és bogl körül, üres képernyő vagy fagyás a telepítés indítása után pár perccel. debian-installer/theme (téma) Egy téma meghatározza, hogyan nézzen ki a telepítő felhasználói felülete (színek, ikonok, stb.). Az elérhető témák a felülettől függenek. A newt és gtk felületek is támogatják a "dark" témát, mely gyengén látóknak is megfelelő. A téma így állítható be: theme=dark. debian-installer/probe/usb A false tiltja az USB indítást, ha gondot okoz. netcfg/disable_dhcp Alapértelmezetten a debian-installer önműködően megpróbálja a hálózatot beállítani DHCP-n át. Ha sikerül, valószínűleg nem lesz esély a kapott beállítások módosítására. A hálózat kézi beállítása csak a DHCP meghiúsulásakor lehetséges. Ha van egy DHCP kiszolgáló a helyi hálózaton, de nem akarod használni, mert például rossz választ ad, használhatod a netcfg/disable_dhcp=true paramétert a hálózati DHCP-beállítás tiltására és megadhatod az adatokat kézzel. hw-detect/start_pcmcia A false tiltja a PCMCIA szolgáltatások indítását, ha gondot okoznak. Egyes laptopok híresek erről. preseed/url (url) Megadja az automata telepítéshez letöltendő és használandó elő-beállító fájlra mutató url-t. Lásd a 4.4. szakasz - Automata telepítés részt. preseed/file (fájl) Megadja az automata telepítéshez betöltendő elő-beállító fájl útvonalát. Lásd a 4.4. szakasz - Automata telepítés részt. preseed/interactive Legyen true az előírt kérdések feltevéséhez is. Egy előíró fájl próbájára vagy javítására jó. Ez nem hat az átadott indító paraméterekre, ezek esetén különleges nyelvtan kell. Lásd itt: B.5.2. szakasz - Előírás használata alap értékek módosítására. auto-install/enable (auto) Az elő-beállítások végrehajtása előtt felteendő kérdések megválaszolása elhalasztható a hálózat beállításáig. Lásd a B.2.3. szakasz - Automata mód részt ennek használatához az automata telepítésben. cdrom-detect/eject Alapban az újraindítás előtt a debian-installer önműködően kiadja a telepítés alatt használt optikai médiát. Ez szükségtelen, ha a rendszer nem indul önműködően a CD-lemezről. Néha kimondottan rossz, például, ha az optikai